Goethe világszemlélete

„... Goethe nézetei a világról és az életrôl a legátfo­góbb kör­ben nyilatkoznak meg. E nézetek kialakulása azon­ban a ter­mészeti jelenségek területével foglalkozó mû­vein túl­terjedô alkotásaiban nem elég szemléletes. A többi te­rü­leten azt látjuk, amit Goethe lelkének a világ szá­­má­ra kell megnyilatkoztatnia; természeti ideái­nak te­rü­letén az lát­ható, hogy miként hódít meg ma­gá­nak – szelleme fô jel­lemvonásánál fogva, lépésrôl lé­pés­re haladva – egy bi­zo­nyos határig egy bizonyos világ­né­zetet. Épp azáltal, hogy Goethe gondolati mun­ká­já­nak ábrázolásában nem me­gyünk tovább, csak an­nak kifejtéséig, ami benne ma­gá­ban világnézetének gon­do­latilag lezárt darabjává alakult, de­rí­tünk fényt az élet­mûvében egyébként megnyilatkozó sa­ját­ságos szí­ne­zetre is. Ezért nem Goethe életmûvének egé­szébôl adó­dó világképet akartam lefesteni, hanem csak azt a részt, amely belôle magából abban a for­má­ban kerül nap­világra, ahogyan az ember gondolati úton juttat kife­je­zésre egy világnézetet. Ha még oly nagy sze­mé­lyi­­ség­tôl szár­maznak is bizonyos nézetek, ez még nem je­len­ti azt, hogy e nézetek egy összefüggôen átgondolt vi­lág­­nézeti kép részei. De Goethe természeti ideái egy vi­lág­nézeti kép ilyen önmagában lezárt darabját jelentik, s amennyi­ben megvilá­gít­ják a természeti jelenségeket, nem csu­pán ter­mé­szet­szem­­lé­letet képviselnek, hanem egy vi­lág­nézet részei.”

Rudolf Steiner fiatal korában sok évig ta­nul­má­nyozta Goethe ter­mé­szet­tu­do­má­nyos mûveit a weimari Goethe és Schiller Archívum mun­ka­tár­sa­ként. E mû­vé­ben a goethei vi­lág­szem­lé­let mé­lyebb alapjait írja le, a ku­ta­tó, szem­lé­lô­dô, egy személyben mû­vész és tu­dós Goethét állítva elénk. Be­mu­tat­ja, hogy a maga ko­rá­ban Goethe mi­lyen tu­dományos és fi­lo­zó­fiai irány­za­tok­kal ta­lál­kozott, és ezek­hez vi­szo­nyul­va hogyan ala­kí­tot­ta ki a maga vi­lág­né­zetét, mely­nek alap­vo­nása a világ egy­sé­ges mi­vol­tá­nak, ember és ter­mé­szet, szel­lem és matéria össze­tar­to­zá­sá­nak gon­dolata. Megismerjük a me­ta­mor­fózis-tan kialakulását, a szín­tan mun­ká­latait és Goethe egyéb te­rü­le­te­ken végzett kutatásait. Az el­mé­lyült, pon­tos megfigyelés, a fo­gal­mak ele­venné tétele az érzékelt tárgy vi­szony­la­tában, az elôítéletektôl men­tes gon­dol­kodás: ezeket mi is meg­ta­nul­hat­juk a goethei szem­lé­let­mód­ból, és gyü­möl­csö­zôvé tehetjük a ma­gunk te­rü­letén, bárhol is legyen he­lyünk az élet­ben.